Linkajánló

 

 

 

Csácsbozsok Zalaegerszeg keleti városrésze.

Közigazgatásilag 1963 óta tartozik a megye-székhelyhez.

Csácsbozsok 1888-ban Csács és Bozsok falvak egyesülésével jött létre. E két település neve már a középkori leírásokban és térképeken is szerepel, jelenleg hivatalosan elfogadott formában, elsőként 1335-ben.

A Csácsi templom alapjai Árpád korabeliek lehetnek, ami alapján joggal feltételezhető, hogy itt már ezer esztendővel ezelőtt is jelentősnek számító településeket találhatunk. 

(NÉMETH József: Zala megye műemlékei. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1979. 134 p., VALTER Ilona: Románkori templomok kutatása Zala megyében. = Mvéd 1976. 2. 82-88. p., VÁNDOR László: A csácsbozsoki r. k. templom kutatása. = Régészeti tanulmányok. Zalaegerszeg, 1976. 199-219. p. / ZGy. 6./)

Középkori oklevelekben a Csácsi- és Henyei-hegy fontos szőlő és bortermelő vidékként kerül említésre. Ugyancsak a terület fontosságára utal a közelmúltban részlegesen feltárt földvár is. A (Zala-)Egerszeget hajdan körülölelő mocsaras vidékből kiemelkedő, jelentős kiterjedésű, nagyrészt erdőségekkel benőtt, - a népnyelv által "hegyek"-nek nevezett - dombok természetes menedéket nyújthattak a környék lakosságának, főképpen a török időkben.

Csács és Bozsok gazdaságában a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szőlő és bortermelés volt a meghatározó. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett, sok tekintetben korántsem örömteli változások a magyar mezőgazdaság hanyatlását hozták, ami a helyi lakosság életvitelének megváltozásához vezetett.

Csácsbozsok lakosainak száma a nyolcvanas évektől kezdődően jelentősen megnövekedett. Jelenleg ez mintegy háromezer fő. Új területek kerültek beépítésre, ezzel együtt a hajdani falusi környezet mára kertvárosi település-szerkezetre váltott.

Csácsbozsokon ugyan több kisebb ipari és kereskedelmi vállalkozás is működik, de az itt lakók többsége Zalaegerszegen dolgozik.

Csácsbozsok az Izsák Imre ÁMK keretében saját általános iskolával és ovodával rendelkezik, mely 1994-ben költözött új épületbe. A régi iskola helyén jelenleg a "Dán Termelőiskola" működik.


Csácsbozsok műholdról nézve

Csács egy történelmi összehasonlító térképen


Csurgó-kút – Mária forrás rövid története

Zalaegerszeg-Csácsbozsok

A Kisfalud-hegy oldalában korábban három forrást tartottak számon A források környezetét 1934-ben a Jézus Szíve templom Mária Kongrenagisták és az akkori Deák Ferenc (ma Zrinyi Miklós) Gimnázium diákjai, Mindszenty József vezetésével építették ki, a Lourdes-i Szűz Mária kegyhely mintájára.

A Mária-forrás 1947-ig búcsújáró hely volt

A medencéből kifolyó víz a déli támfal alatt futó csatornában fut végig, ahonnan az eredeti terv szerint egy kis mesterséges tavacskában gyűlt volna össze. Habár a kis tó maradványai a mai napig is láthatóak a tőzeges terület szinte teljes mértékben elissza a vizet.

A forrás felett álló a Mária szobor 1977-ben ledőlt (ledöntötték?). Ekkor a megrongálódott szobrot a Jézus Szíve templom raktárába szállították

A forrást 1989-ben a pózvai Egymásért Egyesület tagjai, a csácsi lakosok és a Csácsi úti Általános Iskola diákjai közös erővel felújították, helyreállították.

A jelenleg látható Mária szobor Szabolcs Péter zalaegerszegi szobrászművész alkotása. A szobor arca állítólag  a művész ifjú feleségének arcvonásait mintázta.

Az emléktáblát Nagy Géza csácsi kőfaragó készítette.

Később egy vihar során sajnos a szobor ismét ledőlt és megsérült

A kegyhelyen - Bánk atya ferences rendi plébános 1990-ben történt újra-szentelését követően - több alkalommal tartottak ismét búcsút.

A Csurgó-kút – Mária-forrás közkedvelt úticél a Csácsi- és Henyei-hegyen illetve környékén túrázó kirándulók körében.

 


 

 

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő